Memória erősítés Méhpempővel

Az emlékezetkiesések az öregedés első jelei közé tartoznak, amelyek egyeseknél nagyon korán megjelennek. Hányszor halljuk környezetünkben: „Kezdem teljesen elveszíteni a memóriámat”? A rövidtávú emlékezet elvesztése a legnehezebben elviselhető a mindennapi életben, valósággal megmérgezi a létet.

Tehát ennek a fő kognitív funkciónak a megőrzése feltétlenül szükséges, egyrészt a kellőképpen változatos táplálkozás által (elsősorban a foszforban gazdag halételekkel), másrészt pedig olyan tápanyag fogyasztásával, amilyen a méhpempő, amely igazolt memóriaserkentő hírnévvel rendelkezik (ez az egyik oka annak, hogy az idős személyek annyira értékelik a méhpempőt).

A korosodás elkerülhetetlen velejárója, hogy a memória fokozatosan elvesztődik, aminek két fő oka van.
Az első ok fiziológiai: az agysejtek, neuronok, sohasem újulnak meg. A szervezet többi sejtjével ellentétben, amelyek az élet folyamán állandóan kicserélődnek, amikor a neuronok elpusztulnak, helyüket nem veszik át új neuronok. És minden egyes elhaló agysejt magával viszi memóriánk egy részecskéjét. Semmit sem tehetünk ez ellen.
Bizonyos mennyiségű neuronnal születünk, számukat 100 milliárd körülire becsülik. Ám megjegyzendő az a tény, hogy a serdülőkor végén elkezdődik a neuronok pusztulása. Elméletileg tehát, szigorúan a neuronok száma alapján ítélve, 18 éves korunk táján van a legjobb emlékezőképességünk.

Méhpempő vásárlás

Gyógyulás méhpempőAmint telnek az évtizedek, a neuronok fogyatkozása egyre érezhetőbbé válik, mindinkább jelentősebb memóriakihagyások formájában. Életünk hatodik évtizedében a degradálódás fokozódik, majd az elkövetkező években felgyorsul.
Ennek a neuronfogyatkozásnak a hivatalos bizonyítékát a kórbonctan szolgáltatja. Az orvosok azt tapasztalták a boncolások elvégzésekor, hogy a 20 éves emberek agyának súlya átlagosan körülbelül 1,5 kg, a 80 éveseké pedig csak 1 kg. Tehát 60 év alatt az agy 500 grammot veszít súlyából, az eredeti tömeg egyharmadát. Jelentős ez a veszteség. A méhpempő megállíthatja ezt a degeneratív folyamatot.

A második ok biológiai természetű. A neuronok rendelkeznek egy másik olyan tulajdonsággal is, amely megkülönbözteti őket a szervezet többi sejtjétől. Az agyban nincsenek összekötve, mert nem érintkeznek egymással. A neuron egy sejttestből áll, amelyből egy hosszabb nyúlvány, az axon ered. Az axon vége fésűszerűen elágazik, ezeket a nyúlványokat nevezik dendriteknek. Az idegsejt dendritei és a következő neuron közötti kapcsolódási helyet szinapszisnak vagy szinaptikus résnek nevezzük.
Tehát nem lézetik kontinuitás a neuronok között, hanem egy üres tér. Mégis az üzenetek átjutnak egyik sejtről a másikra, így tudnak az emberek gondolkozni, beszélni, kommunikálni, cselekedni…

Több száz éven át azt hitték, hogy az ingerületek átadása egyik idegsejttől a másikig hullámzó jelenség, vagyis az agyban valami hullámfélék terjednek, az elektromos hullámokhoz hasonló fizikai jelenség zajlik. Tulajdonképpen nem lehetett semmi biztosat sem tudni.

Vélemények a méhpempőről

A neurobiológia egy új tudomány, amely a II. Világháború utáni két nemzedék alatt fejlődött ki. Az alapvető felfedezés az volt, hogy a gondolatok közlése a neuronokon keresztül nem fizikai, hanem biológiai jellegű. Szervezetünknek megvan az a képessége, hogy a neuronokat elválasztó szinaptikus réseket kitöltse az általa szintetizált anyagokkal, ahogyan a cement összeköti a téglákat, falszerű folytonosságot és kohéziót biztosítva.
A neurobiológusok beszédes megnevezéseket adtak ezeknek az anyagoknak: neuromediátorok vagy neurotranszmitterek. E két szó közli az illető anyagok szerepét: táplálják a szinaptikus réseket, összekötik a neuronokat (folytonosság), lehetővé teszik a gondolatok átadását.
50 év alatt nagyjából 50 neuromediátort fedeztek fel, azaz minden évre jut egy (a neurobiológia aránylag fiatal tudományág, az emberiség történelméhez viszonyítva). Úgy tűnik, ezek közül 12 a leghasznosabb a neuronok működése szempontjából:

  • Acetilkolin
  • Szomatosztatin
  • Noradrenalin
  • Kolecisztokinin
  • Endorfinok
  • Szerotonin
  • Taurin
  • Adrenalin
  • Enkefalin
  • Dopamin
  • Katekolamin
  • Gamma-aminovajsav

Méhpempő kutatások

Tiszta méhpempő termelésEzek a neuromediátorok felvetnek egy problémát: nem fordulnak elő az élelmiszerekben. Sem a húsban, sem a gabonafélékben, a zöldségekben vagy gyümölcsökben sem, hanem a szervezet állítja elő őket. Ennek érdekében olyan tápanyagokat kell bevinnünk étrendünkbe, amelyek képessé teszik a szervezetet arra, hogy ezeket előállítsa az anyagcsere nyomán.
A neurotranszmitterek sem találhatók meg az ételekben, ám itt megjelennek a prekurzorok és ezek kombinációja indítja be termelődésüket. Magától értetődik, hogy olyan tápkiegészítővel kell bővítenünk táplálkozásunkat, mint amilyen a méhpempő – gazdag összetétele képessé teszi a szervezetet a neuromediátorok szintetizálására.

A méhpempő hatása meghaladja az egyszerű memóriaserkentést.
Méhpempőt azért fogyaszthatunk (kell fogyasztanunk), hogy javítsuk a:

1. Beszédképességet (lapsus),
2. Motorikus koordinációt,
3. Gondolkodás gyorsaságát,
4. Koncentrálást,
5. Gondolkodás élességét,
6. Éberséget,
7. Halló- és látóérzékelést.

A méhpempő nagyvonalakban a következő esetekben is jótékony hatású:

1. Szellemi fáradtság,
2. Idegkimerülés,
3. Szorongás,
4. Ingerlékenység,
5. Érzelmi kiegyensúlyozatlanság ,
6. Álmatlanság,
7. Stressz,
8. Rossz közérzet.

Így tehát könnyebben meg lehet érteni a rendszeres méhpempőkúrák sikerét az idősödő személyek körében, akik észereveszik a kognitív funkciók romlását.

Immunerősítés